Horváth Zoltán: Jó dolog a Graphisoft Parkba épületet tervezni...
Árkád, 2005-05
Jó, mert a terület igen értékes, a Dunapart és a szemközti természetvédelmi terület a Hajógyári Szigeten rendkívüli adottság a nagyvárosi szövet sűrűjében.
Jó, mert a park területe sokezer év kulturájának rétegeit őrzi a bronzkortól napjainkig.
Jó, mert a Graphisoft Park egy nagyvonalú fejlesztési koncepció része, amely nemcsak ingatlanbefektetési üzleti vállalkozás, hanem meghatározó eleme az értékteremtő szemlélet, ami nem a terület kizsákmányolására, hanem a kialakítható munkahelyi élettér minőségére figyel.
Jó, mert a tulajdonos Graphisoft R&D Rt. döntéshozó vezetői nagy súlyt fektetnek a megfelelő szakemberek megtalálására, illetve véleményük kikérésére. Ez egy építész esetében azt jelenti, hogy feltétlen bizalmat élvez, ami a minőségi alkotómunka egyik alappillére.
Jó, mert ez a bizalom kisugárzik a többi partnerre is, így az építész szavának súlya, utasítás értéke lesz.
Jó, mert az építés során óhatatlanul bekövetkező változásokról az építész megkerülésével nem születik döntés.
Jó, mert a tulajdonos, a beruházó és a kivitelezés szervezője, bonyolítója ugyanaz a cég, a Graphisoft R&D Rt., akinek megvan az ehhez szükséges szakember gárdája. Ezért nincsenek érdekellentétek, jelentősen csökken a felesleges "körök" száma, nem vándorolnak meghozatlan döntések asztalról-asztalra, mindvégig nyomonkövethető a felelősség, stb. Ezért tudunk gyorsan, hatékonyan együtt dolgozni (az első "kapavágástól" a beköltözésig 9 hónap telt el).
E látszólagos kis kitérő tulajdonképpen már rávilágít arra a szellemi- és egyben praktikus környezetre, amelyben ez az épület létrejött.
Mindez megerősített abban a hitemben, hogy minden építés célja az értékteremtés, ami elsősorban nem szellemi irányzatok, ideológiák, korok függvénye, hanem mindenkor az élet minőségi feltételeinek a biztosítása, illetve javítása.
Mivel az élet elsősorban nem anyag, ezért az értékteremtés sem lehet anyagi természetű.
A Graphisoft Park új épülete szellemében hagyományőrző, igyekszik megérteni azt a bölcsességet, melyet évezredek halmoztak fel. Ugyanakkor kisérlet arra, hogy lehet e szellemi örökséget -korunknak megfelelő-, látható, tapintható, átélhető fizikai valóságként értelmezni, akár új anyagok és technológiák felvonultatásával.
Budapest, 2005. május hó
Horváth Zoltán, építész tervező