Tóth Ernő: Steve Jobs 2011 (bronz)

A Graphisoft sokat köszönhetett Jobs-nak. Az 1984. évi hannoveri vásáron az Apple standon mutathatta be a Graphisoft háromdimenziós tervezőszoftverét. Jobs alaposan megnézte a programot, ezt követően pedig a kis magyar cég támogatásáról döntött. 26 évvel később, Jobs halálakor, erre emlékezve emelt szobrot a Graphisoft a székházának bejáratánál, ezzel is tisztelegve az informatikatörténet óriása előtt. A szobor előtt egy iPad-et szimbolizáló táblán egyik híres idézete a munkatársaknak szól: „Nagy dolgokat csak úgy lehet alkotni, ha szereted amit csinálsz.” 

Az alkotó így vall művéről :

„A naturális stílusban készülő alkotás jellegzetes, emblematikus pózban ábrázolja az Apple egykori vezetőjét, dinamikus, előadói, előrelépő mozdulatban. Nem csak a mozdulat - különösen a kéztartása - lesz jellegzetes, de az öltözéke is: garbóban, sállal és tornacipőben ábrázoltam Steve Jobs-t.”

Rubik Ernő: Rubik kocka 2010 (Rubik’s Cube statue)

A park főbejáratának közelében helyezték el a magyar kreativitás szimbólumát, a Rubik kocka szobrát. A tízméteres krómacél csövekből álló alkotás Rubik Ernő világhíres bűvös kockájának modern térplasztikára átültettet változata. A gigantikus installációt maga a feltaláló tervezte.

Körösényi Tamás (1953-2010): Ólomöntés 2000 szilveszterén

A park végében a Duna partján áll Körösényi Tamás szobrászművész alkotása. A kis posztamensen álló kb. kétméteres modern plasztika ólom 'cseppre' emlékeztet.

A szobrászművész egy régi hagyományt elevenített fel, miszerint szilveszter éjjelén folyékony ólmot hideg vízbe csurgattak, ami megszilárdult és a legkülönfélébb alakzatokat vett fel. Ezekből a szabálytalan alakzatokból próbálták kiolvasni a jövőt – a kialakult formákat felruházták egyszerű és direkt jelentéstartalommal. A művész 2000. szilveszter napján éjfélkor ólmot öntött egy pohár hideg vízbe, az ebből létrejött formát, a lendület jövőre vetített képét nagyította fel.

Az alkotás eredetileg a Városligeti tavon rendezett "Művészettel az új évezredbe" című szabadtéri kiállításon állt, onnan került a Graphisoft Parkba.

Tóth Ernő: Végjáték, sakkozó bohócok, 2010 (bronz)

Egy mesterséges tó mellett helyezték el Tóth Ernő festő- és szobrászművész alkotását.  A kompozíció nem posztamensre, hanem közvetlenül a kavicsos sétányra került, ahol a látogató is azonosulhat a szoborban sakkozó mesterrel és tanítványával. A mester mutató keze és a tanítvány koncentrált figyelése jellemzi a szobrot. A táblán egy valós végjáték szituáció van kirakva, a Parkban már rendeztek is a sakkozók körében versenyt az állás befejezésére.  A játék hevében két bábu a földre is esett. Az ember vágyat érez, hogy visszategye a táblára, de kis dróttal oda van fogatva

Farkas Zsófia: Nagy halak emlékezete 2017

Hatalmas, a Dunán lebegő kortárs képzőművészeti installációval indította 2017 őszét a Fővárosi Önkormányzat: megszületett a Duna-installáció pályázat nyertes alkotása, Farkas Zsófia „Nagy halak emlékezete” címet viselő szoborkompozíciója.

Az installáció a Műegyetem rakpart előtti vízfelületen 2017. június végétől új színfoltja volt a budai Duna-partnak. Nem titkolt cél felhívni a figyelmet arra, hogy értékeljük a minket körülvevő művészeti alkotások szerepét, és Budapest egyedi arculatát meghatározó Duna közösségi, kulturális, összekötő és funkcionális erejét.

A fagyok beálltával a szobrok a Graphisoft Parkban találtak otthonra.

A művész így mutatja be alkotását:

„A Dunában mára – mint az köztudott – kihaltak a hajdani legendás halfajok: a viza és más tokfélék, vagy az óriás méretű harcsák. Ha mégis felbukkan egy-egy példány, azt csodaként tartják számon. Az ember és a nagy hal kapcsolata misztikusnak mondható, az ókori mítoszoktól a bibliai Jónás történetén át a mesék világáig. A nagy hal a ’nagy öreg’, vagy az ’elsőszülött lény’ megfelelője ezekben a történetekben, mely valamilyen időn túli bölcsességgel és mágikus erővel van felruházva, és amelynek felbukkanása az ember életében figyelmeztető, vagy akár sorsfordító erejű. Játsszunk hát el a gondolattal: volt hajdan egy világ, melyben az Egység és a Természet szelleme uralkodott, e világot mágikus lények népesítették be, közülük valók a dunai Nagy Halak is. E lények, azaz a szellemeik most, 2017-ben visszatérnek ide Budapestre, hogy jelenlétükkel emlékeztessenek minket: kölcsön kaptuk a helyet és az időt, amiben élünk, s egy nap el kell számolnunk mindezzel.”

Márffy Sebestyén: Labor, 2020 (carrarai márvány)

2019-ben a Park egyik legnagyobb bérlője, a francia Servier gyógyszergyár magyarországi vállalata pályázatot hirdetett a székháza előtt felállítandó szoborra, mely a cég tevékenységét hivatott szimbolizálni. A pályázat első helyezettje Márffy Sebestyén Labor című alkotása lett, melyet a Servier megvásárolt.

„Fő motívumként a laboratóriumok egyik meghatározó eszközét, a lombikot vettem alapul, és azt a rendszert, amiben ez a tárgy elhelyezkedik; tehát a gépek, csövek, állványok szigorú, szövevényes rendszerét. A külső, befoglaló tömegeket nagyobb síkokra bontottam, amelyek egy belső, tagolt struktúrát vesznek körül. Ezeket a fegyelmezett, geometrikus síkokat a lombik íves, organikusabb, oldottabb formája bontja meg, utalva az abban lejátszódó, belső folyamatokra. A kutatások fizikai segédeszközeit, mint szellemi úthálózatot képzeltem el, amely a szoborban, tulajdonképpen, a tagolt síkok, tömegek és vonalak hálózataként jelenik meg. A markáns plasztikai ugrásokkal tagolt formákon megjelenő fény-árnyék kontraszt, és azok alakjainak – a nap járásának függvényében zajló – folyamatos változása tovább erősítik a belső folyamatok érzékelését a külső, statikus szerkezettel szemben.” – vallja az alkotó.

Kotormán Norbert: A megfáradt Heraklesz 2009

A park közepén kialakított nagyobb méretű téren, a tó előtt helyezték el Kotormán Norbert alkotását. A kb. kétméteres modern bronz szobor Héraklészt, a görög mitológiai hőst ábrázolja fegyverével, a furkósbottal.

Így vall az alkotó: „Érdekes volt a megrendelő hozzáállása. Azt mondta, csináljak valamit a térre. Ez az igazi alkotói szabadság. Olyan szobor készült, ami eszembe jutott a miliőről. Ez nem más, mint „A megfáradt Heraklész”. A szobrot a nagy térhez kell arányítanunk. A Graphisoft Parkban működő magyar és nemzetközi óriáscégek gigantikus dolgokat hoznak létre. Nem volt könnyű megtalálni a hozzájuk méltó témát.”

Barabás Benedek: Metamorfózis 2020 (bronz)

A Servier pályázat (lásd a „Labor” című szobornál) második helyezettje ez a szobor lett, melyet a Graphisoft Park vásárolt meg és az egyik kávézó mellett állított fel.

„A szoborban lágy, organikus formák érvényesülnek, melyben az alapmasszából (létfolyamból) kiemelkedő, buborékok által szabdalt örvénylő forma jelenik meg. A buborékok által szabdalt örvénylő tömeget kiemeltem az alapsíkból. A hiányzó anyag (a negatív gömbök, buborékok) ellentéteként a szobor közepére egy ép, szabályos gömböt illesztettem. A szoborban a negatív félgömbök az emberi csontozat gömbcsuklós ízületeire emlékeztetnek, olyanok, mint a lábszárcsont és a medence ízesülése. A plasztikai kidolgozás során törekedtem a véletlenszerű formák és a stabilizáló mintázás, csiszolás, faragás során keletkező formák, felületek egyensúlyának, a megfelelő aránynak a megteremtésére.” – vallja az alkotó.

Szloszjár György: Aqueduct  2007 (Vízgépészet: Ganzhydro Kft.)

A park központi részének megtervezését vállaltuk. Tervünk fontos eleme volt a meglévő terepalakulatokat, dombokat kiegészítő nagy méretű, központi vízfelület - természetes hatású tó - létesítése. A víz frissítését is szolgáló vizes elem tervezése során alakult ki az Aqueduct koncepció, utalásként a közeli Aquincum római kori településre. Az anyagválasztás a könnyített szerkezethez illeszkedve esett az acél rácsos tartóra, amelyen szálcsiszolt, rozsdamentes acél lemezburkolat formálja meg a monolit geometriát. A lemezburkolat minőségének kiválasztásában szerepet játszott, hogy tükrözze a környezetét, a napszakoknak, időjárásnak megfelelően más és más képet, hangulatot teremtve töltse be kortárs parki elem szerepét

Tóth Ernő: Big Fish 1998 (bronz)

A szobor érdekessége egy antropomorf félig ember, félig hal ábrázolása, amely egy nádszálon nyugszik, hatása levegő-labilis, a hal szájában buborék látható, mely szimbolizálja a hal oxigén szükségletét is. A szobor felületének érdekessége az eredeti pénzpikkelyek, melyek a Posztamensre is leperegtek helyenként.

Tóth Ernő: Rátz tanár úr mellszobra 2015 (bronz)

Rátz László a huszadik század elejének legendás tanára volt, aki több nagy tudósunkat tanította középiskolás korában matematikára. Tanítványa volt mások mellett a Nobel díjjal elismert Gábor Dénes, Harsányi János, és nem utolsó sorban a számítógép egyik atyja, Neumann János is. Rátz tanár úrnak köszönhető a magyar matematika oktatás világhíre és rá emlékezve alapította a róla elnevezett életműdíjat három magyarországi vállalat, a Richter Gedeon gyógyszergyár, az Ericson Magyarország, és a Parkot alapító Graphisoft szoftvercég. Mellszobrát a Park egyik bérlője, az AIT-Budapest rendelte meg és helyezte el az oktatási intézmény aulájában egy fal fülkében. A megfelelő kor stílusában divatos bajusz jól idézi a tekintélyt sugárzó tanár urat, ugyanakkor a lírai portré picit kimozdul a szimmetriából, így oldva a merevséget.

Első világháborús emlékmű

Az átépítések során a romok között bukkantunk erre az első világháborús szoborra, amely az áldozatul esett gázgyári dolgozóknak állít emléket. A hagyományok megőrzésének jegyében felújítottuk és újra felállítottuk ezt az emlékművet.

Az első világháború elején még zökkenőmentes volt a város gázellátása, bár a háború árnyéka egyre jobban rátelepedett a gyárra. A katonai behívók egymás után vitték el a dolgozók legjavát. 56 tisztviselő és 450 munkás vonult a gyárból a harctérre, így nagy gondot jelentett a szakemberek hiánya. A munkaerő pótlására kivezényelt hadifoglyok pedig nem pótolták a szakmunkások e területen már megszerzett tudását. (A frontokra vezényelt gázgyári dolgozók közül 72-en hősi halált haltak. Emlékükre készített a gázgyár vezetősége megbízásából Horvay János szobrász egy oroszlános figurákkal díszített örökmécses bronztálat, mészkő posztamensen, melynek négy oldalán az elhunytak neve is olvasható. Az emlékművet 1926. május 25-én avatta fel Buzáth János alpolgármester.

Gergely Réka és Gilly Tamás: Satoshi Nakamoto mellszobra (2021)

Néhány gondolat Nakamoto Satoshi szobrához

"Mikor Györfi András megkeresett minket a feladattal, hogy szobrot készítsünk Nakamoto Satoshiról, számos ötlet megfogalmazódott bennünk. Mivel mindketten alapvetően absztrakt szobrokat készítünk és egy letisztult, lényegre törő szemléletmód jellemzi munkáinkat, így most is ezt az irányvonalat igyekeztünk összhangba hozni a megrendelői elképzelésekkel. Így alakult ki a szobor végső formája, melyben egyszerre jelennek meg a hagyományos portrészobrászat és a kortárs művészet egyes szemléleti és formai elemei.

Mivel nem ismert, hogy pontosan ki lehet(ett) Nakamoto Satoshi, ezért a szobor arcának kialakításánál a főbb karakterjegyeket visszafogottan, szinte csak jelzésszerűen fogalmaztuk meg. A megrendelői koncepciót, miszerint “mindannyian Satoshi vagyunk”, technikailag a bronz portré felpolírozásával tudtuk érvényesíteni. Így a szemlélő a szoborral való találkozáskor saját magát láthatja tükröződni abban, ezzel mintegy részesévé válva a „Nakamoto Satoshi jelenségnek”.

Gergely Réka és Gilly Tamás

Kecső Kristóf: Verem (2023)

Kecső Kristóf izgalmas alkotása a Park kortárs szoborgyűjteményéyt 2023-tól gazdagítja.

Walking Stone

Új szobor áll a budapesti Graphisoft Parkban. Mohácsi András műve gránit tömbökből épült össze. A 2013-ban elkészült mű külön érdekessége, hogy a mű fő elemeit alkotó álló kövek eredetileg a Széchenyi Lánchíd mellvédjeinek kövei voltak. Az alkotó a régi, törött kőtömböket használta fel szobra elkészítésére. A mű egyrészt egy absztrakt alkotás, azaz nem ismerhetjük fel közvetlen ábrázolását egy már ismert, létező dolognak. Mégis, két kulturális rétegét biztosan értelmezni tudjuk a műnek. A mű formai, szerkezeti nyelvtanát, valamint a számunkra fellelhető információk alapján megismerhetjük a kövek legújabb kori történetét is.

A vízszintesen elhelyezkedő kőlapokból kiemelkedve áll egymáson két kőoszlop. Az oszlop elemeket pedig csapolással egy kisebb kőtömb fogja össze. A szobor összhatásában olyan, mintha megmozdulna, kicsit úszik előre a térben, a háta mögött megjelenő épülettömbhöz képest. A vízszintesen elhelyezkedő alap kőelemek mintegy a talajból kiemelkedve, mint valami tektonikus kőlemezek jelennek meg a park felszíne felett. Ezekből a vízszintes elemek felett emelkedik ki két keskeny, vertikális kőoszlop. Az alsó elem, kissé előre dőlve tartja meg a hosszabb, szinte álló kőoszlopot. Összhatásában a kőelemek, mint az előre lépő ember tagjai, egymáshoz képest kissé elcsavarodnak, és egy adott irányba tartó mozgás képzetét idézik fel a nézőben.

A szobor szerkezeti összeillesztése statikai üzenetet hordoz. Ahogy minket körülvevő láthatatlan levegőt csak érezzük, ehhez hasonlóan csak ritkán tudatosítjuk a bennünket láthatatlanul meghatározó gravitációt is. Mohácsi András munkájának egyik erénye, hogy a szobrát látva, szinte közvetlenül érezzük a tömbök súlyát, az egymásra illesztés logikáját, és azt is, hogy ennél a szobornál statikai feszültség keletkezett és ez a feszültség az ellentétekre épül. Az egymásra illesztett kövek majdnem kibillenek, de mégsem, érezhetően nehezek a kőtömbök, és mégis, van az egész alkotásban valami mozduló könnyedség. Az összeillesztés logikája pedig kívülről olvasható, azaz a statikai elvek érvényesülése látható a mű megszemlélése során.

Megújítva megőrizni. Az alkotó elmondása szerint a 2000 körül Dunaalmás kőtelepén vett két törött gránit tömböt. Ezeket a profilra faragott köveket éveken keresztül nézte, és lassan kialakított egy tervet, hogy milyen kompozíciót fog belőle megalkotni. Az eredeti terv, a profilok teljes eltüntetése volt. Mohácsi elmondása szerint, amikor ezeket a profilokat kezdte lefaragni a kövekről, az egyik nap, amikor a budapesti Széchenyi Lánchídon átment, észrevette, hogy híd feljáratánál, a kőoroszlánok alatt található mellvédek két eredeti és törött példányát vette meg.

Ezek után változott meg szobor megalkotásra alkotott terv. Az eredeti kőelemek egykori profilját, a tagozatok egy részét lefaragta a szobrász, de néhol megtartotta mellvéd kőelemeinek egykori felületét. Az egykoron törött két követ egymásra illesztette, és egy csapolással összekapcsolta a köveket. Elmondhatjuk, a Lánchíd történetének tárgyi elemeit láthatjuk ebben a szoborban megjelenni. A szobor a maga formai üzenetével egy absztrakt alkotás, amelynek mégis van egy narratív kontextusa is. Mint minden emberi tevékenység, a műalkotás is értelmezhető. Ez szobor nemcsak formai és szerkezeti üzenetet közvetít felénk. Láthatunk benne a művészi kifejezésen keresztül érvényesülő törekvést a történeti emlékezet megjelenítésre is.

A Széchenyi Lánchidat többször átépítették. A II. Világháború alatt, Budapest ostromának idején 1945-ben a német katonaság felrobbantotta a hidat. Valószínű, hogy a híd háború utáni újjáépítése alatt kerültek a sérült eredeti kőelemek Észak Magyarországra, Dunaalmásra. Most a sérült elemek megújulva kerültek vissza Budapestre. A Lánchíd nemzeti jelképe Magyarországnak. Ez a híd többet jelent, mint közlekedési utat a Duna két oldala között. A véglegesen 1849-ben átadott híd a magyar felvilágosodás, a magyar polgárosodás jelképe.

A Graphisoft Park több mint épületek és szabadon bejárható park együttese. Budapest legnagyobb kortárs szabad téri szoborgyűjteményét is itt találhatjuk. Ez a szabadon látogatható park és szoborgyűjtemény a polgári mentalitás önállóságával üzen.

Mohácsi András Walking Stone című műve, az időben lépő kőszobor a Graphisoft Park gyűjteményében látható.

A művész munkássága itt követhető:

mohácsi.art