KÉPI FELELGETŐS

1. 

Az idei karácsony tartogatott meglepetés élményt. Húgom elvitt Óbudára, nem túrós csuszára, hanem építészeti csudára. Vannak, akik már régóta ismerik, vannak, akik, mint én hallottak róla, de nem jártak még a helyszínen. Szóval maradjunk annál, hogy az újszülöttnek minden vicc új. Nekem a tegnapi kirándulásunk a Graphisoft Parkba ilyen újdonság erejével hatott.

Elsőként a régi gázgyári lakótelepet néztük meg. Itt nagyon régen jártam már, de csak halvány emlékeim maradtak róla. Ráadásul valami srác is volt a dologban, így nem igazán az épületek kötötték le a figyelmemet. No de most! Már máskor is rácsodálkoztam a régi gyári lakótelepekre, amelyeket a különböző beosztású dolgozóknak, munkásoknak építettek. MAORT lakótelep Nagykanizsán, Bázakerettyén, Gellénházán az olajos házak, ahol a lakóházakon kívül szolgáltatóházak is épültek a közösségeknek, munkásoknak, mérnököknek, hivatali tisztviselőknek. Levegős, ligetes lakóhelyek, a tájba illesztve. Sajátos arca van a Wekerle lakótelepnek, Kispesten. Kevésbé esztétikus, és mára teljesen lepusztult a Mésztelep Tatabányán.  A telepet a MÁK Rt.  illetve a Cement és Mészművek Tatabányai Gyára működéséhez szükséges munkaerő számára kezdték el építeni. A hatlakásos épületek a kőbányai és mészüzemi dolgozóknak készültek, az első 1905-ben. A legtöbb az I. Világháború előtt épült 1910 - 1914 között. De az ország más vidékein is épültek hasonló lakótelepek (MÁV, Acélgyári lakótelep – Salgótarján) eltérő minőségben és igényességgel.

Az Óbudai Gázgyári lakótelep még ma is őriz valamennyit “lánykori” vagy talán helyesebben ifjúkori szépségéből, amely mára már megkopott, de nem kell sok fantázia, hogy lássuk a régi arcát, ha alaposan körülnézünk.

Kellemes változatosság teszi a házakat annyira egyedivé, hogy mégis egységesnek tűnjék a stílus a telepen belül. A zöld fa zsaluk díszítése sokféle, talán épületenként térnek el egymástól), míg a színük, a formájuk (egy és kétszárnyú változat) egységes. Az épületek magassága, homlokzata is változatos, finoman díszített. A bejárati ajtók sem sematikusak. A házak falát sárgára festették. A házak között tágas, ligetes terek vannak, fákkal, sok zöld területtel. Itt is találni munkás és tisztviselő házakat, igényesebbeket és egyszerűbbeket. Az egész telep hangulata igazán kellemes. A napsütésben jó volt sétálni és nézelődni december 26-án.

Budaörs, 2021. december 27.

Borbélyné Nagy Éva

KÉPI FELEGETŐS

2.

A Gázgyári lakótelepről átsétáltunk a Graphisoft Parkba. Itt azután lenyűgöztek a látottak. Lehet, hogy budapesti létemre szégyen, hogy még nem jártam itt, de annak ellenére, hogy tudtam a létéről, sőt többen dicsérték is lelkesen, nem jutottam el. Mindig elcsábított más. No de mi az, ami elvarázsolt? Az egész, úgy ahogy van. Az arányos, harmonikus, változatos épületek, ötletes építészeti megoldások. Az, hogy nem hivalkodó itt semmi. Nincsenek megalomániára utaló építmények, még erre utaló jelek sem. Ugyanakkor olyan, mintha az épületek büszkén, önérzetesen viselnék magukat, féltételezem, a külső csín és minőség, harmonizál a belső minőséggel, belbeccsel. Mit is tehetnének, hiszen az itt székhellyel bíró cégek, márkás nevet viselnek.

Ami szembetűnik, a régi gyárépületek rehabilitációja. Amelyeket eddig felújítottak, rendbe hoztak, szépek lettek, megőrizték régi jellegzetességeiket, tiszták, rendezettek, és ha változtattak is rajtuk, az alig észrevehető, plasztikai, finom munka. A lakóteleptől eltérően itt a régi épületek egyik fontos jellemző külső burkolata a terakotta vagy világosabb színű klinkertégla. Méltóságosak, mint amelyek büszkék a múltjukra. És aztán elbűvöltek az új épületek. A sematizmust hiába keresné valaki, csalódnia kellene. A korszerű építészeti alkotások változatosak és emberléptékűek. A klinkertégla, mint burkolati elem, mint díszítés a legtöbb (talán mindegyik?) épületen megjelenik. Van, amelyiken nagyobb felületen, máson csak éppenhogy felfedezhető. Sok az üvegfelület, amelyek meglepő kommunikációs funkciót is betöltenek, nemcsak borítják a homlokzatot, a felületeket, és biztosítják a bőséges fényforrást a belsőbe. Úgy fogalmaztam, hogy KÉPI FELELGETŐS. Ez azt jelenti, hogy séta közben a szemlélődő látogatóra a régi és új épületek képei, részletekben, néha különös törésben és gyakran váratlanul ráköszönnek. De nemcsak a sétálóra, hanem az épületek egymással is “beszélgetnek” ily módon. Néha olyan érzésem volt, mintha kaleidoszkópot látnék.

Az épületek közötti terek tágasak, a tél ellenére kellemesek, még mindig van valamennyi zöldfelület, sok a cserje, a fa. Vannak közben szobrok, műalkotások. Sikerült madarakat is lencsevégre kapnom.

A működéshez nélkülözhetetlen szervíz gépek és szolgáltatások (víz, hulladék stb.) tárolók, raktárak, üzemrészek) jól elrejtettek, kevésbé zavarják az összképet. Bizonyára jól kiépített biztonsági rendszer van, de nem látványos. Főleg nem zavaró. Kamerákat lehet felfedezni. Autóval csak az ott dolgozók vagy engedéllyel rendelkezők hajthatnak be, de a gyalogos civilek szabadon sétálhatnak a kellemes környezetben, és könnyen eljuthatnak a Duna partjára is. Számomra lenyűgöző élmény volt. Emlékeztetett a Stanford Egyetem területére, természeti környezetére és a tudás “templomaira”. Biztosan visszatérek még néhányszor. Tegnap kegyes volt a természetfelelős hozzánk, hiszen hétágra sütött a Nap.

Budaörs, 2021. december 27.

Borbélyné Nagy Éva